Az INTERREG SKHU/1601/4.1/040 azonosítószámú Builcogreen projekt az Arrabona EGTC tagtelepüléseinek természetközelibbé tételére irányuló intézményi együttműködés (Building institutional cooperation for greener settlements within the territory of Arrabona EGTC). A határon átnyúló projekt indirekt módon érintett kedvezményezettjei az EGTC-hez tartozó települések önkormányzatai és településüzemeltetési szolgáltatói. A projektben résztvevő szereplők a magasabb fokú és hatékonyabb együttműködést jelölték meg célul.
A projekt keretében rendezett workshopokon a résztvevők a város-, és településüzemeltetés meghatározott részterületeivel kapcsolatos tapasztalatokról, továbbá a helyben kialakított jó gyakorlatokról informálódhatnak szakértőktől. A workshopsorozat egyes állomásait követően a résztvevőknek lehetőségük van az adott témában mentorálás igénybevételére. A projekten belül kiemelt tevékenység a mentorálási szolgáltatás, melynek keretében 3-3 konzultációs alkalom lebonyolítására kerül sor.
A mentorálást megelőző workshopot 2018. június 6-7-én tartották a kiválósági központként működő Mosonmagyaróváron, míg a város szakemberei által nyújtott abdai mentorálást 2018. június 28-án. A mentorálási szolgáltatást ebben a témakörben Abda, Kimle és Kunsziget községek vették igénybe.
A mentorálási alkalom során néhány olyan fejlesztendő terület került beazonosításra, amelyeken a beavatkozás mindenképp szükséges a versenyen való sikeres részvételhez és az élhetőbb, környezettudatosabb település kialakításához. Ezek a fejlesztési területek összefüggenek, és egymásra is pozitív, dinamizáló hatással lehetnek.
A mentorálási tanulmányban, a megadott fejlesztési területek jobban kifejtésre kerülnek.
Virágos Város – Abda
Az első fejlesztendő terület a lakosok aktivizálása a környezetszépítésben. A fejlesztést az indokolja, hogy Abdán a lakosság körében a polgármester tájékoztatása szerint egy úgynevezett „kerítésjelenség” figyelhető meg. Ez azt jelenti, hogy a helyi lakosok jóval érdektelenebbek a közügyek iránt, így a közterületek iránt is, mint saját életterükkel és magánügyeikkel kapcsolatban. A versenyen való részvétel és az élhető, esztétikus környezet megteremtésének egyik kulcseleme ugyanakkor a közösségi részvétel, ezért ezen terület fejlesztése feltétlenül szükséges a városszépítés érdekében.
A mentorok a lakosság közterületek szépítése iránti érdeklődését a versenyszellem erősítésén keresztül javasolták erősíteni. Ennek lehetséges módjai egy települési virágosítási versenyre vagy a „Legszebb konyhakert verseny” – re való nevezés, amelyek lebonyolításába akár a helyi általános iskola vagy óvoda is bevonható. Ezek a versenyek közösségépítő jellegűek, és érzékenyítő hatással lehetnek a helyi lakosságra a közügyek, közterületek iránt. A „Legszebb konyhakert verseny” emellett a magánkertek szépítésén keresztül is hozzájárulna a településkép javításához, valamint hozzájárulna, hogy a lakosság körében fejlődjön, terjedjen és fennmaradjon a kertkultúra. Mindemellett a zöldség- és gyümölcstermesztés jellemformáló hatása is fontos hozadéka a versenynek, mivel ezen keresztül a helyi lakosok megtanulják értékelni azt, amit a természet ad, és saját munkájuk eredményét is.
A mentorálás során további problémaként merült fel a fasorok hiánya, ami településképi aspektusból, valamint a verseny értékelési rendszerében is fontos szempont, ezért fejlesztendő területként került beazonosításra. Helyi rendelet szintjén jelenleg csak a lakosok telkük előtti közterület gondozására vonatkozó kötelezettségei vannak rögzítve. Korábban tervben volt egy fatelepítési rendelet is, amely kialakította volna ennek feltételeit, azonban ezt a képviselő-testület nem fogadta el.
A mentorok javaslatot tettek a szabályozás bevezetésének ismételt átgondolására a terület fejlesztése érdekében. Mosonmagyaróváron szigorú közterületi szabályozás van érvényben a fatelepítésekre vonatkozóan, és ez részben adaptálható lenne Abda településen is. A fasorok telepítése során ökológiai szempontból fontos a megfelelő fajok kiválasztása és ültetése, amit szintén megfelelően tudna szabályozni egy helyi rendelet.
A mentorálási tanulmányban, a megadott fejlesztési területek jobban kifejtésre kerülnek.
Virágos Város – Kimle
Abda esetében az egyik fejlesztendő terület a lakosok részvétele a környezetszépítésben, amely összecseng a település vezetése részéről is felmerült igénnyel a lakosság nagyobb arányú aktivizálására a környezetvédelem és környezetszépítés terén. Jelenleg jellemzően csak a helyi szervezetek és csoportok azok, amelyek tevékenyen részt vesznek az ilyenfajta tevékenységekben. Ezt a célt leginkább különböző, a helyi lakosokat személyesen megszólító felhívásokkal, nekik címzett akciókkal lehet elérni.
Második fejlesztendő területként a zöldfelület-gondozás feladatainak megosztása került beazonosításra. A zöldterületek fenntartásának önkormányzati terheit csökkenteni lehetne egyes területek „örökbefogadásával”, ami Mosonmagyaróváron bevett gyakorlat, és részint Kimlén is működik már: bizonyos zöldfelületeket civil szervezetek, csoportok fogadnak örökbe, és vállalják annak rendszeres karbantartását.
További fejlesztendő területként jelölték meg a fasorok kialakítását, mivel a mentorálás során felmerült problémaként az utcai fasorok hiánya, illetve a meglévőek nem egységes kialakítása. A Virágos Magyarország és Entente Florale versenyeken ugyanakkor fontos értékelési szempont a faállomány megléte, összetétele és állapota. Kimlén a lakosság bevonásával, illetve településirányítási eszközökkel lehetne ösztönözni egységesebb és megfelelő állapotú fasorok kialakítását.
Virágos város – Kunsziget
Kunsziget település esetében megfogalmazódott zöldfelület-gondozás terheinek megosztása a helyi önkormányzat és a lakosság között, mint beavatkozási terület. A zöldterületek fenntartásával kapcsolatos, önkormányzatra háruló terheket csökkenteni lehetne egyes területek „örökbe adásával”. A jó példaként szolgáló Mosonmagyaróváron bevett gyakorlat, hogy bizonyos zöldfelületeket csoportosulások fogadnak örökbe, és ezzel vállalják azok rendszeres karbantartását.
További fejlesztendő terület a környezettudatosság kommunikációja, mivel ez legalább annyira fontos, mint a környezettudatos tevékenység megvalósítása. A megfelelő kommunikációs tevékenység fontos eszköz a lakosság elköteleződésének megteremtéséhez, hogy a helyben élők sajátjuknak érezzék ezen fejlesztéseket. Kiváló példaként szolgálhat Mosonmagyaróvár brandépítése és a Virágos Magyarország versenyeken való részvételének kommunikációja, így a meglévő kunszigeti elemekre építve javasolható egyes elemek átvétele. A település értékei között kiemelt jelentőségű a természettudatosság és a természetközeliség, ezért ezekre támaszkodva lehetséges profilt kiépíteni és kommunikálni a nyilvánosság, a helyi közösség felé.
A mentorálási tanulmányban, a megadott fejlesztési területek jobban kifejtésre kerülnek.
