A Builcogreen projekt elsődleges célkitűzése a határmenti térség városi területeinek élhetőbbé, hatékonyan működtethetővé tétele. Ennek érdekében a vezető kedvezményezett Arrabona EGTC irányítása mellett az együttműködő partnerek több témakört érintve kívánják a térségi partnerséget erősíteni. A projektben kiemelt tevékenység az a mentorálási szolgáltatás, melynek keretében a korábban több témakörökben, 3-3 konzultációs alkalom lebonyolítására kerül sor.
A Builcogreen projekt elsődleges célkitűzése a határmenti térség városi területeinek élhetőbbé, hatékonyan működtethetővé tétele. Ennek érdekében a vezető kedvezményezett Arrabona EGTC irányítása mellett az együttműködő partnerek több témakört érintve kívánják a térségi partnerséget erősíteni. A projektben kiemelt tevékenység az a mentorálási szolgáltatás, melynek keretében a korábban több témakörökben, 3-3 konzultációs alkalom lebonyolítására kerül sor.
A projekt céljait 3 fő tevékenységcsoport segíti. Az első tevékenységcsoport az ismeretek megosztásáról, esettanulmányok feldolgozásáról, közös alkotásról szóló workshop-sorozat, ahol a résztvevőknek lehetőségük van a városüzemeltetéssel kapcsolatos tapasztalatok allokálására, helyben kialakított jó gyakorlatok bemutatására. A 2 napos workshopok négy külön témakörben kerülnek megrendezésre, melyekhez egy-egy partnerváros került hozzárendelésre. Ennek megfelelően a kiemelt tématerületek:
- a települési hulladékgazdálkodás (Győr),
- a városszépítés, virágos város kialakítása (Mosonmagyaróvár),
- a temetőüzemeltetés (Dunaszerdahely) és
- a városi zöldfelületek kezelése (Somorja).
A második ilyen tevékenységcsoport a települések közötti „mentorálási” szolgáltatás felállítása, melynek keretében a fent bemutatott témakörönként 3-3 konzultációs alkalom lebonyolítására kerül sor.
A harmadik tevékenységcsoportot a szakmai tapasztalatok megosztását, valamint a települések üzemeltetésének hatékonyságát növelő, együttműködést támogató informatikai háttér, platform létrehozása testesíti meg.
Lakossági szemléletformálást szolgáló kommunikációs stratégia – Abda
Az első témakörrel, azaz a települési hulladékgazdálkodással kapcsolatos mentorálási alkalom Abda község mentorálási alkalmához kötődik, a környezetvédelmi és hulladékkezelési témakörhöz kapcsolódó, lakossági szemléletformálást szolgáló kommunikációs stratégia irányainak kijelölése által.
Abdán a fő hulladékkezelési problémákat az illegális közterületi hulladéklerakás és a szelektív tárolók nem megfelelő használata jelenti, továbbá átfogó jellegű nehézség a lakosság általános érdektelensége a közügyek iránt.
A mentorálási tanulmány keretében a település kommunikációs stratégiai javaslatokat kapott, hogy a fenti problémák megoldása érdekében miként célszerű elindulnia a hulladékgazdálkodással kapcsolatos lakossági szemléletformálás útján.
A stratégia megalapozása az aktuális helyzet átfogó felmérésével, a szakértői információszerzést szolgáló mentorálási alkalom mellett javasolt többféle szekunder forrás tanulmányozásával, illetve közvetlen lakossági megkérdezés lebonyolításával történt. Ezáltal megfelelő kép alakult ki a célcsoport aktuális ismereteinek szintjéről, ezen kívül preferenciáikról, attitűdjeikről a hulladékgazdálkodás különféle vonatkozásait illetően.
A helyzetfelmérés eredményeinek ismeretében a következő lépés az átfogó célok kitűzése volt a célcsoport (helyi lakosság) igényeire szabva. A kommunikáció célja, a lakosság elköteleződésének megteremtése és a helyes magatartásformák ösztönzése.
A kommunikáció két fő csapásiránya a megelőzés támogatása és az eredmények kommunikációja. Mindkét esetben 3 dimenzió mentén strukturálhatók az aktivitások: a lakossági edukáció, a helytelen magatartásformáktól való elrettentés, továbbá a helyes viselkedések jutalmazása.
A konkrét akciójavaslatok a következők voltak:
- környezettudatosságot, helyes hulladékkezelést támogató óvodai/iskolai edukáció
- mesepályázat a környezettudatossághoz, hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódóan
- lakossági hulladékgyűjtési akció (veszélyes hulladék)
- online kvíz a környezettudatossághoz, hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódóan
- új civil szervezet létrehozása a környezettudatosság jegyében
- illegális lerakást bejelentő platform
- környezeti rovat a helyi lapban
Az aktivitások lehetséges kommunikációs csatornái:
- települési facebook-oldal,
- települési weboldal,
- a GYHG weboldala,
- szponzorált online hirdetések,
- helyi lap,
- postaláda / kuka mint felület,
- intézmények, közterületi felületek,
- iskola, óvoda,
- civil szervezetek,
- rendezvények.
A tanulmány (hivatkozás) keretében ezek részletezése is megtörténik, de kiemelendő, hogy a tényleges megvalósítást a lakossági felmérés eredményeinek ismeretében, a rendelkezésre álló és/vagy mobilizálható források pontos hozzárendelésével, vezetői döntést követően javasolt megkezdeni.
Lakossági szemléletformálási lehetőségek a hulladékgazdálkodás kapcsán – Dunakiliti
Dunakiliti településen a fő hulladékkezelési problémák egyik eredője az, hogy a beköltözött szlovák ajkú lakossággal nehézkes a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás hulladékkezeléssel kapcsolatos kérdésekben (is) – nincsenek feltétlenül tisztában a helyi normákkal, szabályokkal. Megoldásra váró konkrét kihívás a hulladék mennyiségének csökkentése, a közterületi illegális hulladéklerakás felszámolása és a szelektív tárolók megfelelő használatának elérése.
A településen a nyelvi dualitást is kezelő kommunikációs stratégiának van létjogosultsága. A stratégia megalapozása az állapot átfogó felmérésével történt, így a szakértői információszerzést szolgáló mentorálási alkalom mellett többféle szekunder adat felhasználásával, illetve közvetlen lakossági megkérdezés lebonyolításával. Ezzel megfelelő kép alakult ki a célcsoport, azaz a magyar és szlovák anyanyelvű helyi lakosság aktuális ismereteinek szintjéről, továbbá a preferenciáikról, attitűdjeikről a hulladékgazdálkodás egyes vonatkozásait illetően.
A helyzetfelmérés eredményeinek tükrében a következő lépés az átfogó célok kitűzése volt, a lakossági igényekhez igazítva. A kommunikáció célja főképp a helyes magatartásformák ösztönzése. Ezt olyan üzenettel célszerű elérni, amely a település már működő egyéb irányú kommunikációjához kapcsolódik.
A kommunikáció három fő csapásiránya a megelőzés támogatása, a közösségépítés és az eredmények kommunikációja. A megelőzés két pillére a lakossági edukáció és a térségi szintű elrettentés. A közösségépítés a közösségi szerepvállalást és a település lakosságának egységét kívánja előmozdítani környezettudatos közösségi aktivitások által, a szlovák lakosság megszólításával. Az elért sikerekre fókuszáló, az eredménykommunikáció 3 aspektusaként a lakossági edukációt, a helytelen magatartásformáktól való elrettentést, továbbá a helyes viselkedések jutalmazását említhetjük.
A konkrét akciójavaslatok a következők:
- óvodai/iskolai edukáció játékos formában
- helyi foglalkoztatókkal közös edukáció / promóció
- szemétszedési akció
- lomtalanítási akció
- környezeti témák további rendszeres megjelenítése (állandó rovat) a Kiliti Krónikában
- illegális lerakást bejelentő platform
- közösségi kert / közös komposztáló
A tanulmányban (hivatkozás) részletezésre kerülnek a fent érintett tartalmi elemek.
Lakossági szemléletformálás a hulladékgazdálkodás kapcsán – Kunsziget
Kunszigeten a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan több probléma is megoldásra vár. Az egyik ilyen, hogy külterületen, az erdős, folyóparti részeken gyakori az illegális hulladéklerakás. Ezen felül a szelektív tárolók használata sem problémamentes: a lakosok egy része rosszul szelektál, és ha a tároló megtelt, köré is tesznek hulladékot, amit a szolgáltató már nem szállít el. A településen jelenleg három szelektív sziget működik.
A helyzetfelmérés elvégzése után, és eredményeinek fényében az átfogó célok kitűzésre kerültek, a célcsoport (helyi lakosság) igényeihez igazítva. A kommunikáció célja a lakosság elköteleződésének megteremtése és a helyes magatartásformák ösztönzése. Ezt olyan üzenettel célszerű mellékelni, amely a település már működő egyéb irányú kommunikációjához kapcsolódik.
A kommunikáció két fő csapásiránya a prevenció támogatása és az eredmények kommunikációja. Mindkettő esetében két dimenzió mentén rendszerezhetők az aktivitások: az egyik a lakossági edukáció, a másik a helytelen viselkedésformáktól való elrettentés.
A konkrét akciójavaslatok a következők:
- a hulladékkezelési szolgáltató és a helyi önkormányzat közötti rendszeres egyeztetés
- palackzsugorítók kihelyezése a szelektív gyűjtőkhöz
- illegális lerakást bejelentő platform (telefon és online), kampány a már működő zöld szám
- terjesztésére
- Átfogó lakossági szemléletformáló kampány online és offline csatornákon:
- „Takarítsunk ki!” lakossági hulladékgyűjtési akció, szemétszedés folytatása
- kisfilmpályázat / mesepályázat iskolásoknak
- iskolai edukáció + iskolás korosztály intézményen kívüli szemléletformálása (ld.
- interaktív stand rendezvényeken)
- környezeti rovat a helyi lapban és facebookon
A tanulmányban (hivatkozás) a fentiek részletezése is olvasható.
onyan működtethetővé tétele. Ennek érdekében a vezető kedvezményezett Arrabona EGTC irányítása mellett az együttműködő partnerek több témakört érintve kívánják a térségi partnerséget erősíteni. A projektben kiemelt tevékenység az a mentorálási szolgáltatás, melynek keretében a korábban több témakörökben, 3-3 konzultációs alkalom lebonyolítására kerül sor.
A projekt céljait 3 fő tevékenységcsoport segíti. Az első tevékenységcsoport az ismeretek megosztásáról, esettanulmányok feldolgozásáról, közös alkotásról szóló workshop-sorozat, ahol a résztvevőknek lehetőségük van a városüzemeltetéssel kapcsolatos tapasztalatok allokálására, helyben kialakított jó gyakorlatok bemutatására. A 2 napos workshopok négy külön témakörben kerülnek megrendezésre, melyekhez egy-egy partnerváros került hozzárendelésre. Ennek megfelelően a kiemelt tématerületek:
- a települési hulladékgazdálkodás (Győr),
- a városszépítés, virágos város kialakítása (Mosonmagyaróvár),
- a temetőüzemeltetés (Dunaszerdahely) és
- a városi zöldfelületek kezelése (Somorja).
A második ilyen tevékenységcsoport a települések közötti „mentorálási” szolgáltatás felállítása, melynek keretében a fent bemutatott témakörönként 3-3 konzultációs alkalom lebonyolítására kerül sor.
A harmadik tevékenységcsoportot a szakmai tapasztalatok megosztását, valamint a települések üzemeltetésének hatékonyságát növelő, együttműködést támogató informatikai háttér, platform létrehozása testesíti meg.
Lakossági szemléletformálást szolgáló kommunikációs stratégia – Abda
Az első témakörrel, azaz a települési hulladékgazdálkodással kapcsolatos mentorálási alkalom Abda község mentorálási alkalmához kötődik, a környezetvédelmi és hulladékkezelési témakörhöz kapcsolódó, lakossági szemléletformálást szolgáló kommunikációs stratégia irányainak kijelölése által.
Abdán a fő hulladékkezelési problémákat az illegális közterületi hulladéklerakás és a szelektív tárolók nem megfelelő használata jelenti, továbbá átfogó jellegű nehézség a lakosság általános érdektelensége a közügyek iránt.
A mentorálási tanulmány keretében a település kommunikációs stratégiai javaslatokat kapott, hogy a fenti problémák megoldása érdekében miként célszerű elindulnia a hulladékgazdálkodással kapcsolatos lakossági szemléletformálás útján.
A stratégia megalapozása az aktuális helyzet átfogó felmérésével, a szakértői információszerzést szolgáló mentorálási alkalom mellett javasolt többféle szekunder forrás tanulmányozásával, illetve közvetlen lakossági megkérdezés lebonyolításával történt. Ezáltal megfelelő kép alakult ki a célcsoport aktuális ismereteinek szintjéről, ezen kívül preferenciáikról, attitűdjeikről a hulladékgazdálkodás különféle vonatkozásait illetően.
A helyzetfelmérés eredményeinek ismeretében a következő lépés az átfogó célok kitűzése volt a célcsoport (helyi lakosság) igényeire szabva. A kommunikáció célja, a lakosság elköteleződésének megteremtése és a helyes magatartásformák ösztönzése.
A kommunikáció két fő csapásiránya a megelőzés támogatása és az eredmények kommunikációja. Mindkét esetben 3 dimenzió mentén strukturálhatók az aktivitások: a lakossági edukáció, a helytelen magatartásformáktól való elrettentés, továbbá a helyes viselkedések jutalmazása.
A konkrét akciójavaslatok a következők voltak:
- környezettudatosságot, helyes hulladékkezelést támogató óvodai/iskolai edukáció
- mesepályázat a környezettudatossághoz, hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódóan
- lakossági hulladékgyűjtési akció (veszélyes hulladék)
- online kvíz a környezettudatossághoz, hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódóan
- új civil szervezet létrehozása a környezettudatosság jegyében
- illegális lerakást bejelentő platform
- környezeti rovat a helyi lapban
Az aktivitások lehetséges kommunikációs csatornái:
- települési facebook-oldal,
- települési weboldal,
- a GYHG weboldala,
- szponzorált online hirdetések,
- helyi lap,
- postaláda / kuka mint felület,
- intézmények, közterületi felületek,
- iskola, óvoda,
- civil szervezetek,
- rendezvények.
A tanulmány (hivatkozás) keretében ezek részletezése is megtörténik, de kiemelendő, hogy a tényleges megvalósítást a lakossági felmérés eredményeinek ismeretében, a rendelkezésre álló és/vagy mobilizálható források pontos hozzárendelésével, vezetői döntést követően javasolt megkezdeni.
Lakossági szemléletformálási lehetőségek a hulladékgazdálkodás kapcsán – Dunakiliti
Dunakiliti településen a fő hulladékkezelési problémák egyik eredője az, hogy a beköltözött szlovák ajkú lakossággal nehézkes a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás hulladékkezeléssel kapcsolatos kérdésekben (is) – nincsenek feltétlenül tisztában a helyi normákkal, szabályokkal. Megoldásra váró konkrét kihívás a hulladék mennyiségének csökkentése, a közterületi illegális hulladéklerakás felszámolása és a szelektív tárolók megfelelő használatának elérése.
A településen a nyelvi dualitást is kezelő kommunikációs stratégiának van létjogosultsága. A stratégia megalapozása az állapot átfogó felmérésével történt, így a szakértői információszerzést szolgáló mentorálási alkalom mellett többféle szekunder adat felhasználásával, illetve közvetlen lakossági megkérdezés lebonyolításával. Ezzel megfelelő kép alakult ki a célcsoport, azaz a magyar és szlovák anyanyelvű helyi lakosság aktuális ismereteinek szintjéről, továbbá a preferenciáikról, attitűdjeikről a hulladékgazdálkodás egyes vonatkozásait illetően.
A helyzetfelmérés eredményeinek tükrében a következő lépés az átfogó célok kitűzése volt, a lakossági igényekhez igazítva. A kommunikáció célja főképp a helyes magatartásformák ösztönzése. Ezt olyan üzenettel célszerű elérni, amely a település már működő egyéb irányú kommunikációjához kapcsolódik.
A kommunikáció három fő csapásiránya a megelőzés támogatása, a közösségépítés és az eredmények kommunikációja. A megelőzés két pillére a lakossági edukáció és a térségi szintű elrettentés. A közösségépítés a közösségi szerepvállalást és a település lakosságának egységét kívánja előmozdítani környezettudatos közösségi aktivitások által, a szlovák lakosság megszólításával. Az elért sikerekre fókuszáló, az eredménykommunikáció 3 aspektusaként a lakossági edukációt, a helytelen magatartásformáktól való elrettentést, továbbá a helyes viselkedések jutalmazását említhetjük.
A konkrét akciójavaslatok a következők:
- óvodai/iskolai edukáció játékos formában
- helyi foglalkoztatókkal közös edukáció / promóció
- szemétszedési akció
- lomtalanítási akció
- környezeti témák további rendszeres megjelenítése (állandó rovat) a Kiliti Krónikában
- illegális lerakást bejelentő platform
- közösségi kert / közös komposztáló
A tanulmányban (hivatkozás) részletezésre kerülnek a fent érintett tartalmi elemek.
Lakossági szemléletformálás a hulladékgazdálkodás kapcsán – Kunsziget
Kunszigeten a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan több probléma is megoldásra vár. Az egyik ilyen, hogy külterületen, az erdős, folyóparti részeken gyakori az illegális hulladéklerakás. Ezen felül a szelektív tárolók használata sem problémamentes: a lakosok egy része rosszul szelektál, és ha a tároló megtelt, köré is tesznek hulladékot, amit a szolgáltató már nem szállít el. A településen jelenleg három szelektív sziget működik.
A helyzetfelmérés elvégzése után, és eredményeinek fényében az átfogó célok kitűzésre kerültek, a célcsoport (helyi lakosság) igényeihez igazítva. A kommunikáció célja a lakosság elköteleződésének megteremtése és a helyes magatartásformák ösztönzése. Ezt olyan üzenettel célszerű mellékelni, amely a település már működő egyéb irányú kommunikációjához kapcsolódik.
A kommunikáció két fő csapásiránya a prevenció támogatása és az eredmények kommunikációja. Mindkettő esetében két dimenzió mentén rendszerezhetők az aktivitások: az egyik a lakossági edukáció, a másik a helytelen viselkedésformáktól való elrettentés.
A konkrét akciójavaslatok a következők:
- a hulladékkezelési szolgáltató és a helyi önkormányzat közötti rendszeres egyeztetés
- palackzsugorítók kihelyezése a szelektív gyűjtőkhöz
- illegális lerakást bejelentő platform (telefon és online), kampány a már működő zöld szám
- terjesztésére
- Átfogó lakossági szemléletformáló kampány online és offline csatornákon:
- „Takarítsunk ki!” lakossági hulladékgyűjtési akció, szemétszedés folytatása
- kisfilmpályázat / mesepályázat iskolásoknak
- iskolai edukáció + iskolás korosztály intézményen kívüli szemléletformálása (ld.
- interaktív stand rendezvényeken)
- környezeti rovat a helyi lapban és facebookon
A tanulmányban (hivatkozás) a fentiek részletezése is olvasható.
